Ugrás a fő tartalomra

Scheiber terem és Scheiber-díj

Scheiber Sándor-díj, de Scheiber Sándor terem. Dávid-ház, ugyanakkor Ibn Tibbon család.

A magyar helyesírás látszólag nem konzekvens, amikor tulajdonnév és köznév összetételéből hozunk létre egy új kifejezést. Nem tudom pontosan, mi ennek az oka, de valószínűleg az, hogy eltérő logikákat követő hagyományok közt igyekeztek a helyesírás 11. és 12. kiadásának szerzői lavírozni.

A kitüntetések és díjak neveit az AkH önálló alfejezete szabályozza (a 195. pont mind a 11., mind a 12. kiadásban). A komplex szabályozás legegyszerűbb esetében a köznév kötőjellel kapcsolódik a megelőző tulajdonnévhez: például Kossuth-díj, Nobel-díj, Eötvös Loránd-emlékérem, sőt Grammy-díjas és NOB-érdemérmes. Hasonlóképpen: Scheiber Sándor-díj, Scheiber Sándor-díjas, ill. Schweitzer József-emlékdíj, Schweitzer József-emlékdíjas.

Ezzel szemben a termek elnevezései a pályaudvarok, éttermek, mozik, szállodák, temetők és fürdök kategóriájába tartoznak: Keleti pályaudvar, Corvin mozi, Kis Rabló étterem, Apacuka internetkávézó, Vén Diák eszpresszó, Lukács fürdő, Kerepesi temető, Kossuth rádió stb. (vö. a 190. ponttal, mind a 11., mind a 12. kiadásban). Következésképpen: Scheiber Sándor terem, Goldziher Ignác terem, Lőw szoba és (mivel jelzős szerkezet) Hexagonális terem. Továbbá: Díszterem.

Előfordulhat, hogy „egy tulajdonnév egy köznévnek jelzője”: Dezső bácsi, Fazekas úr, Kovács mérnök, Mariska néni, a Kalmár fiú, Fabulon arckrém, Volkswagen gépkocsi, valamint a Nagy család (ld. AkH 12, 126). Ennek megfelelően: Ibn Tibbon család és Gutmann család.

Speciális esetet képviselnek azonban az uralkodóházak: Anjou-ház, Árpád-ház, Jagelló-ház, Habsburg-család, Karoling-dinasztia (AkH 12., 166). Következésképpen: Dávid-ház.

Tetszik, nem tetszik, de ez van…

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Magyar zsidó lexikon: kis- és nagybetűk

A két világháború közti magyar zsidó szellemi élet egyik kiemelkedő terméke az Ujvári Péter szerkesztésében 1929-ben megjelent lexikon. Egy éven belül több kiadást megért, a rendszerváltás környékén reprintként, majd Nagy Péter Tibornak köszönhetően digitálisan is hozzáférhetővé vált, és azóta is rendszeresen használjuk. A címlapon az egyik kiadásban ZSIDÓ LEXIKON, a másik kiadásban pedig MAGYAR ZSIDÓ LEXIKON olvasható. A szakirodalomban legtöbbször Magyar Zsidó Lexikon alakban hivatkozunk erre az alapműre: a hosszabb címet csupa nagy kezdőbetűvel írva. Azonban a magyar helyesírás szabályai mást írnak elő:  196. A címek két nagy csoportra oszthatók: állandó címekre és egyedi címekre. Állandó cím az újságoké, a hetilapoké, a folyóiratoké és a könyvsorozatoké. Ezeket az jellemzi, hogy több szám címeként használatosak. Egyedi címük van viszont az irodalmi műveknek, a cikkeknek, a képzőművészeti alkotásoknak, a zeneműveknek, a műsorszámoknak stb. A címek írása tükrözi ezt a ...
Megjegyzés küldése
További információk

Maimonides, azaz Maimonidész (netán Májmonidesz)

Rabbi Mose ben Majmon, a Rambam , azaz Majmuni (Majmúni) Mózes, a  „zsinagóga sasa”, a legnagyobb középkori zsidó filozófus és vallástudós, egyben orvos és csillagász.  Ismeretes még Maimonides / Maimonidész / Majmonidész /  Májmonidesz néven is. Hogyan írandó nevének ez a görögös-latinos változata? A magyar helyesírás szabályai szerint  „ latin betűs írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot ”  (AkH12, 214. §), míg „nem latin betűs írású nyelvek közszavait és tulajdonneveit általában a magyar ábécé betűivel, lehetőleg a forrásnyelvből írjuk át” (uo. 202. § c.). Egy héber nevet tehát át kell írni magyarosan – de most egy zsidó tudós nem héber nevéről van szó! A görög neveknek kétféle írásmódja is létezik magyarul:  Püthagorasz és Pythagoras (de matematikaórán „Pitagorasz”, magyarosan ), Eukleidész és Euclides ,  Aiszkhülosz és Aischylos , Szophoklész és Sophocles ,  Thuküdidész és Thucydid...
Megjegyzés küldése
További információk

Sva vagy seva?

A sva/seva/svá / sevá / schwa/schewa (a továbbiakban: svá , az OH írásmódját követve) szó két nagyon különböző fogalmat jelöl: egy grafémát és egy hangot . Mindkettőn belül van még (legalább) két alfogalom, amelyek számos variációt rejtenek. Hogyan? Miért? A z alábbi megfontolások segíthetenek annak eldöntésében, hogyan is írjuk át a svát tartalmazó héber szavakat.  1. Először is a svá egy graféma , azaz egy elemi jel egy írásrendszerben, esetünkben a tiberiási héberben. Jel, azaz egy jelölő és egy jelentés összepárosítva. A jelölő ( ◌ְ ) nem okoz gondot, annál inkább a jelentés. A tiberiási héber amúgy egy érdekes képződmény: egyrészt egy virtuális nyelv (amelynek nem voltak anyanyelvi beszélői, és amely egy kétezer évvel korábbi nyelvnek szeretne látszódni), másrészt egy írásrendszer, de leginkább egyszerre mindkettő, összekuszálódva. A naiv tanuló azt hiheti, hogy az a nyelv, amelyet ő bibliai héber órán tanul, az a nyelv, amelyet a Biblia korában beszéltek. De ez...
Megjegyzés küldése
További információk