Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Scheiber terem és Scheiber-díj

Scheiber Sándor-díj, de  Scheiber Sándor terem. Dávid-ház, ugyanakkor  Ibn Tibbon család. A magyar helyesírás látszólag nem konzekvens, amikor tulajdonnév és köznév összetételéből hozunk létre egy új kifejezést. Nem tudom pontosan, mi ennek az oka, de valószínűleg az, hogy eltérő logikákat követő hagyományok közt igyekeztek a helyesírás 11. és 12. kiadásának szerzői lavírozni. A kitüntetések és díjak neveit az AkH önálló alfejezete szabályozza (a 195 . pont mind a 11., mind a 12. kiadásban). A komplex szabályozás legegyszerűbb esetében a köznév kötőjellel kapcsolódik a megelőző tulajdonnévhez: például  Kossuth-díj, Nobel-díj, Eötvös Loránd-emlékérem, sőt  Grammy-díjas és NOB-érdemérmes . Hasonl óképpen: Scheiber Sándor-díj, Scheiber Sándor-díjas , ill.  Schweitzer József-emlékdíj , Schweitzer József-emlékdíjas . Ezzel szemben a termek elnevezései a pályaudvarok, éttermek, mozik, szállodák, temetők és fürdök kategóriájába tartoznak:  Keleti pályaudvar, Corvin mozi, Kis Rabló étterem
Megjegyzés küldése
További információk
Legutóbbi bejegyzések

Tóra-adás vagy tóraadás?

Tóraadás: egy esemény, amikor Isten a Tórát a Szinájon (Sínai-hegyen) átadta Izrael fiainak. Istentisztelet: egy rítus, amelynek során Isten iránti tiszteletünket fejezzük ki. Bibliafordítás: a Biblia lefordítása valamely más nyelvre. Mózeskosár: egy kosártípus, amely arra emlékeztet, ahogyan Mózes anyja gyékénykosárban a Nílus partjára helyezte a gyermeket (2Móz 2,3). A sor folytatható. A felsorolt összetett szavak köznevek, hiszen egy eseményt, egy szövegtípust vagy egy tárgyat jelölnek. Első összetételi tagjuk viszont tulajdonnév (cím vagy személynév). Hogyan kell ezeket írnunk, ha nem mondat elején állnak, mint az előző bekezdésben? Az Akadémiai Helyesírás két írásmódot is megenged. Az AkH 12  201. pontja szerint:  „ A tulajdonnevek és a közszók összeforrásából keletkezett összetett szavakat is kisbetűvel kezdjük, és az alkotóelemeket egybeírjuk, például:  ádámcsutka, pálfordulás, pullmankocsi, wertheimzár . Az idegen írásmódot ez esetben is gyakran magyarossal váltjuk fel, pél
Megjegyzés küldése
További információk

Átírás az akadémiai helyesírás szerint?

 Az akadémiai helyesírási szabályzat 12. kiadása (AkH 12) a nem latin betűs írású nyelvekből átvett szavak (tulajdonnevek és közszavak) átírásáról a 218–221. pontokban rendelkezik. A kiindulási alapelv a következő: 218. A szépirodalmi művekben, a sajtóban, a közoktatást szolgáló kiadványokban a nem latin betűs írású nyelvekből átvett tulajdonneveket és közszavakat a magyar ábécé betűivel [vö. 10. ], lehetőleg egyenesen a forrásnyelvből (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk át. Átíráskor az idegen hangsort (például a kínai esetében) vagy az idegen betű- és hangsort együtt figyelembe véve (például az orosz, az arab, a görög esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal, illetve az ezeknek megfelelő magyar betűkkel. Ennek a bekezdésnek a részletes értelmezésére, héberre történő alkalmazhatóságára rövidesen visszatérek. Egy zárójeles megjegyzésre azonban már most felhívom a figyelmet: „(tehát más nyelv közvetítése nélkül)” – írja, vagyis az angolos, német
Megjegyzés küldése
További információk

Sva vagy seva?

A sva/seva/svá / sevá / schwa/schewa (a továbbiakban: svá , az OH írásmódját követve) szó két nagyon különböző fogalmat jelöl: egy grafémát és egy hangot . Mindkettőn belül van még (legalább) két alfogalom, amelyek számos variációt rejtenek. Hogyan? Miért? A z alábbi megfontolások segíthetenek annak eldöntésében, hogyan is írjuk át a svát tartalmazó héber szavakat.  1. Először is a svá egy graféma , azaz egy elemi jel egy írásrendszerben, esetünkben a tiberiási héberben. Jel, azaz egy jelölő és egy jelentés összepárosítva. A jelölő ( ◌ְ ) nem okoz gondot, annál inkább a jelentés. A tiberiási héber amúgy egy érdekes képződmény: egyrészt egy virtuális nyelv (amelynek nem voltak anyanyelvi beszélői, és amely egy kétezer évvel korábbi nyelvnek szeretne látszódni), másrészt egy írásrendszer, de leginkább egyszerre mindkettő, összekuszálódva. A naiv tanuló azt hiheti, hogy az a nyelv, amelyet ő bibliai héber órán tanul, az a nyelv, amelyet a Biblia korában beszéltek. De ez nem
Megjegyzés küldése
További információk

Maimonides, azaz Maimonidész (netán Májmonidesz)

Rabbi Mose ben Majmon, a Rambam , azaz Majmuni (Majmúni) Mózes, a  „zsinagóga sasa”, a legnagyobb középkori zsidó filozófus és vallástudós, egyben orvos és csillagász.  Ismeretes még Maimonides / Maimonidész / Majmonidész /  Májmonidesz néven is. Hogyan írandó nevének ez a görögös-latinos változata? A magyar helyesírás szabályai szerint  „ latin betűs írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot ”  (AkH12, 214. §), míg „nem latin betűs írású nyelvek közszavait és tulajdonneveit általában a magyar ábécé betűivel, lehetőleg a forrásnyelvből írjuk át” (uo. 202. § c.). Egy héber nevet tehát át kell írni magyarosan – de most egy zsidó tudós nem héber nevéről van szó! A görög neveknek kétféle írásmódja is létezik magyarul:  Püthagorasz és Pythagoras (de matematikaórán „Pitagorasz”, magyarosan ), Eukleidész és Euclides ,  Aiszkhülosz és Aischylos , Szophoklész és Sophocles ,  Thuküdidész és Thucydides ,  Parmenidész és Parmenides ,   st
Megjegyzés küldése
További információk

Helyesírás, konvenció: mi végre?

Az akadémiai helyesírási szabályzat nem törvény, nem jogszabály. A rendőr nem ír fel, ha nem tartjuk be. Mi akkor a célja? A magyar helyesírási rendszer egy társadalmi konvenció, akárcsak a legtöbb írásbeliséggel rendelkező kultúrában. Több funkciója is van, ezek közül mutatok most be hármat. Az egyik funkciója a többértelműségek feloldása. A híres viccet [1] idézve, nem mindegy, hogy Anya csak egy van  avagy Anya, csak egy van . Az sem mindegy, hogy dobot  vagy dobott ,  a zűr  vagy az űr . Az előbbi esetben a helyesírás (a központozás) egy olyan jelenségre utal, az intonációra, amely élőszóban nagyon is jelen van, de az írás amúgy nem jelzi. A központozás, ha nem is kódolja pontosan a mondat dallamát, a hangsúlyokat és a szüneteket, de legalább megkülönbözteti a két lehetséges kiejtést, amely két különböző jelentésnek felel meg. A második esetben a kiejtésbeli különbség minimális, hangzó beszéd esetén valószínűleg csak a szövegkörnyezetből tudnánk, melyikre gondolt a beszélő
Megjegyzés küldése
További információk

Arám, arámi, arameus

Három szó, amelyet sokan sokféleképp használnak: arám, arámi, arameus . Vajon melyik a helyes? Egy ókori népről van szó, amely az i. e. 12-11. században jelent meg a mai Szíria területén. A nomád-félnomád törzsi életmódot felváltva városállamokat alapítottak, melyek közül a legismertebb Damaszkusz. A nyelvük a hébernek viszonylag közeli rokona volt, szintén a sémi nyelvek északnyugati ágába tartozott. Szintén átvették a föníciaiaktól a betűírást, és általában a kultúrájuk, vallásuk beleilleszkedett a kor és a térség kultúráiba, vallási rendszereibe. Aztán az i. e. 8. században megjelent az Újasszír Birodalom, amely meghódította ezeket a kiskirályságokat, lakosságukat részben deportálta, és az etnikum szép lassan feloldódott az ókori közel-keleti nagy olvasztótégelyben. Azonban a nyelvükkel valami más történt. Talán az asszír hadsereg írnokai, talán a demográfiai folyamatok az okai annak, hogy a nyelvük elterjedt és fennmaradt az önálló etnikai identitás megszűnése után is. A P
Megjegyzés küldése
További információk