A két világháború közti magyar zsidó szellemi élet egyik kiemelkedő terméke az Ujvári Péter szerkesztésében 1929-ben megjelent lexikon. Egy éven belül több kiadást megért, a rendszerváltás környékén reprintként, majd Nagy Péter Tibornak köszönhetően digitálisan is hozzáférhetővé vált, és azóta is rendszeresen használjuk. A címlapon az egyik kiadásban ZSIDÓ LEXIKON, a másik kiadásban pedig MAGYAR ZSIDÓ LEXIKON olvasható. A szakirodalomban legtöbbször Magyar Zsidó Lexikon alakban hivatkozunk erre az alapműre: a hosszabb címet csupa nagy kezdőbetűvel írva. Azonban a magyar helyesírás szabályai mást írnak elő:  196. A címek két nagy csoportra oszthatók: állandó címekre és egyedi címekre. Állandó cím az újságoké, a hetilapoké, a folyóiratoké és a könyvsorozatoké. Ezeket az jellemzi, hogy több szám címeként használatosak. Egyedi címük van viszont az irodalmi műveknek, a cikkeknek, a képzőművészeti alkotásoknak, a zeneműveknek, a műsorszámoknak stb. A címek írása tükrözi ezt a ...