Három szó, amelyet sokan sokféleképp használnak: arám, arámi, arameus . Vajon melyik a helyes? Egy ókori népről van szó, amely az i. e. 12-11. században jelent meg a mai Szíria területén. A nomád-félnomád törzsi életmódot felváltva városállamokat alapítottak, melyek közül a legismertebb Damaszkusz. A nyelvük a hébernek viszonylag közeli rokona volt, szintén a sémi nyelvek északnyugati ágába tartozott. Szintén átvették a föníciaiaktól a betűírást, és általában a kultúrájuk, vallásuk beleilleszkedett a kor és a térség kultúráiba, vallási rendszereibe. Aztán az i. e. 8. században megjelent az Újasszír Birodalom, amely meghódította ezeket a kiskirályságokat, lakosságukat részben deportálta, és az etnikum szép lassan feloldódott az ókori közel-keleti nagy olvasztótégelyben. Azonban a nyelvükkel valami más történt. Talán az asszír hadsereg írnokai, talán a demográfiai folyamatok az okai annak, hogy a nyelvük elterjedt és fennmaradt az önálló etnikai iden...

A magyar helyesírás megkülönbözteti a mozaikszókon belül a betűszókat a szóösszevonásoktól (OH, p. 390). A betűszók a kapcsolatot alkotó szavak kezdőbetűiből jönnek létre. Írásmódjuk csupa nagybetűket tartalmaz, függetlenül a kiejtés módjától: például MTK (kiejtve [emtéká], ún. betűző ejtés) és MÁV (összefüggő hangsorként kiejtve: [máv]), BZSH (nem BZsH) és MIOK. Ide sorolandó az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem rövidítése is: OR-ZSE (hivatalos rövidített forma, a Helyesírási Tanácsadó Szolgálat szakvéleményének ajánlása: ORZSE, de semmiféleképp nem ORZsE, OR-ZsE vagy Or-Zse). A betűszók érdekes alesete a GYSEV [gyesev] és a MTESZ [metesz], amelyek kiejtése vegyes, átmeneti kategória a betűző és az összefüggő kiejtés között. A betűszókkal ellentétben a szóösszevonások az összevont szavak elejéről (legalább egy alkalommal) az első betűnél többet tartalmaznak. A szóösszevonásokat, ha tulajdonnéviek, szókezdő nagybetűvel írjuk: például Elmű , Mahart , Röltex , Tüzép , és ugyaníg...